1. Brazília – 2 595 000 tonna

Az első helyen Brazília áll, amely minden évben 2,5 millió tonna körüli kávébabot állít elő, így nem meglepő, hogy a dobogó legfelső fokára került. Brazíliában több, mint 150 éve foglalkoznak kávébabtermesztéssel, ültetvényeik nagyjából 27 000 négyzetkilométert fed le. A leghíresebb kávétermesztő brazil régiók Minas Geraisban, Paranában és Sao Paulóban találhatók. Utóbbihoz tartozik Alta Mogiana, ahonnan a mi egyik nagy kedvenc brazil kávénk is származik. 

A sok évtizedes tapasztalat mellett annak is köszönhető a brazil kávék sikere, hogy a fenti régiók éghajlata tökéletesen illeszkedik a kávécserjék igényeihez. Továbbá Brazília abban is különbözik a többi kávétermelő nemzettől, hogy a brazilok a kávét száraz eljárással (mosatlan kávé) dolgozzák fel, ahol a kávécseresznyét a napon szárítják, nem pedig nedves eljárással.

2. Vietnám – 1 650 000 tonna

Talán te is hallottál Vietnam jellegzetes kávéitalról, amit a helyiek sűrített tejjel kevernek össze. Nem csoda, hogy a kávézási szokásaik mindenhova eljutnak, tekintve, hogy ők a világ második legnagyobb kávétermesztő országa. Átlagosan 1,5 millió tonna kávét termesztenek éves szinten. Teljesítményük azért bámulatos, mert másokhoz képest ők viszonylag későn álltak neki a termesztésnek. A XVIII. század közepén érkeztek az első cserjék az országba, ám csak a XX. század elején vált exportcikké Vietnámban. 

1975-ben mindössze 6000 tonnát termesztettek, 2016-ban azonban már 1 650 000 tonna termesztésről számoltak be. Így kerültek a dobogó második fokára. Hozzájuk köthető a Ca phe chon, másnéven a cibetmacska-kávé. A Vietnámban őshonos állat kiválogatja a legérettebb kávészemeket, és csak azokat fogyasztja el, ám a kávé magja emésztetlenül megy végig az emésztőrendszerén, és az emésztőenzimek hatására páratlan ízvilágú kávét lehet belőle készíteni. 

3. Kolumbia – 810 000 tonna

A világ legnagyobb kávétermelő országainak toplistáján harmadik helyezést ért el Kolumbia, amely szintén nagyon híres jó minőségű kávéiról. A legelterjedtebb fajták a Bourbon, Castillo, Cattura, Colombia, Maragogipe, Tabi és Typica. A legnevesebb vidékek a Cauca, Huila, Narino, Santander és Tolima. Hagyományosan Brazília után a második volt a kávégyártás terén, de a harmadik helyre került a gyorsan bővülő vietnámi termelés miatt. Még az éghajlati hatások ellenére is 810 000 tonna kávébabot termelt 2016-ban, így Kolumbia továbbra is kulcsszerepet játszik a nemzetközi kávéjátékban. Az éghajlat azonban az utóbbi időben negatív szerepet játszik a kolumbiai kávétermelésben. 1980 és 2010 között a hőmérséklet lassan emelkedett, ahogy a csapadék is. Mindkét tényező veszélyezteti a Kolumbiában kedvelt babfajta előállításához szükséges éghajlati követelményeket.

4. Indonézia – 660 000 tonna

A kávétermelést holland gyarmatosítók vezették be Indonéziába még a 17. század végén. Innen nőtték ki magukat, és egészen a negyedik helyig jutottak el az átlag 500 ezer tonna éves kávétermesztésükkel. Az ország ideális földrajzi fekvésű a kávéültetvények számára, hiszen közel van az Egyenlítőhöz, és számos hegyvidéki régiója van, amelyek kiválóan alkalmasak kávétermelésre. A kávéültetvények jelenleg több mint 1 millió hektárt foglalnak el Indonézia területén, és a termőterületek döntő többségét kistermelők művelik. 90%-ban arabica kávét készítenek, és főként export céllal termesztik. 

Innen (Torajából)  származik egy másik kedvenc kávéfajtánk, a Bristot Single Origin Indonesia 100% Arabica szemes kávé. Toraja a Sulawesi-sziget az egész világon ismert kávétermesztő régiója. A gazdag vulkáni talajának és magas tengerszint feletti fekvésének (1300-1500 m) köszönhetően világszerte elismert minőségű Arabica babok teremnek itt. Ez a kiváló minőségű kiegyensúlyozott kávé mézes ízjegyeit a friss dohány valamint cédrusfa tökéletesen egyensúlyozzák.

5. Etiópia – 384 000 tonna

Etiópia az arabica kávék őshazája, így túlzás nélkül kijelenthető, hogy az arabica kávék termesztését illetően az egyik legfontosabb résztvevő. Etiópia nagyon gazdag kávékultúrával rendelkezik. Több mint 1100 éve figyelték meg az első kávébabokat gazdák és pásztorok, és azóta tökéletesítik a tapasztalataik alapján. Nem véletlen, hogy a harmadik nagy kedvencünk – a Bristot Single Origin Ethiopia 100% Arabica – is hozzájuk köthető. 

A növény termesztésének kezdete óta az arabicabab regionális változatait fejlesztették ki, amelyek mindegyike saját jellegzetes névvel és ízzel rendelkezik. A Harar, Limu, Sidamo és Yirgacheffe bab mind az arabica bab védjegyzett fajtái, amelyek jogait Etiópia kormánya birtokolja és védi.